Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumról

Az iskola általános alapelve: A gyerek nem az életre készül, hanem él.

Az AKG jelenelvű, szabad, személyközpontú, alternatív iskola.

  • Jelenelvű, mert pedagógusaink szakmai meggyőződése, hogy a kamaszkor csak éppen annyira átmeneti állapot az ember életében, mint bármely más életszakasz. Így, a felnőttkorra való kondicionáláson túl, nagy hangsúlyt fektetünk a rövid távú sikerekre való törekvésre, a napi örömök megélésére, az aktuális problémák, konfliktusok feloldására.
  • Lemondtunk az intézményi szabályozó eszközökről (pl. ellenőrző), s helyére az információ szabadságát, a tanulók szabad döntését, a személyességet, az érdeklődést, az érdekeltséget helyeztük.
  • Szakmai programunk szerint a működés középpontjában az egyes gyerek áll, ezért a személyes kapcsolatokat leginkább erősítő, folyamatos együttműködést igénylő szervezeti és tevékenységformákat alakítottunk ki.
  • Az AKG programja szorosan kötődik a század eleji reformpedagógiákhoz, pedagógiai alternatívákhoz; érték, norma és képzési alternatívákat kívánunk közvetíteni diákjaink számára.

(via akg.hu)

 

­------------------

Ez eddig a hivatalos rész. Most jön az, amit én gondolok.

Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, miben áll az iskola, azt mondanám: az AKG a lehetőségek iskolája. Minden diák elképesztő méretű szabadságot élvez és hatalmas lehetőségekkel rendelkezik. Ezzel egyesek élnek, mások visszaélnek.

A tanárnak sincs rendszerbe épített tekintélye, ha személyével ezt nem vívja ki, az óra összeomlik (megkockáztatom, az AKG gondolatvilágát nézve talán joga is van összeomlani), s baj van. Viszont ha van a tanárnak tekintélye, jöhetnek a kiskörbenülős, sokatnevetős, sokatbeszélgetős, egymásttisztelős órák tanár- és diákszempontból egyaránt. Nyilvánvalóan ez mindig is kérdés marad, az esetek nagy részében azonban jól szokott működni. Amikor nem, akkor viszont jön az ereszdelahajamat.

Az AKG jó iskola, vannak olyan gyerekek, akiknek nagyon jót tesz, ha idejáratják. Ha a gyermeked hajlamos arra, hogy befolyásolja a társaság vagy nem tiszteli a szabályokat, jobb, ha soha nem is hall erről a helyről: tapasztalatom szerint szinte semminek sincs következménye és az "emberi romlásba" oly ritkán avatkoznak bele a tanárok. Hiába a méltatott (de szerintem réges-rég dugába dőlt) patrónusi rendszer.

Számomra ez az iskola a legkisebb rossz. Mindig is alapítványi iskolákba jártam alternatív tanítási módszerekkel, kis évfolyamokkal. Nem kallódtam el, itt sem fogok. Ami azonban biztos: ez a hely már nem az, ami volt, aminek szánták. Olyan szituációba került az iskola, ahol bizalomra épülő játékszabályait sorra megszegik, s a problémákról hallgatnak. Már csak azért is blogolok, hogy ez utóbbi megváltozzon.

0 Tovább

Pedagógiai program - Patrónus

Az alábbiak az AKG pedagógiai programjából származnak, mely itt tölthető le teljes egészében. Ebben a posztban veszem végig az általam érdekesebbnek talált elemeket.

 
7.4.3.Patrónusi feladatok

Az AKG a patrónusi feladatkör meghatározásával a középiskolákban nem megszokott munkakört hozott létre, munkája alapvetően eltér az osztályfőnöki teendőktől. A patrónus az egyes tanuló felnőtt szakértő segítője, nevelője öt illetve hét éven át. A patrónus munkáját a kisiskolai pedagógusközösség tagjaként, a többi patrónussal, más szaktanárokkal összehangolva közösen, velük egyeztetve végzi. A pedagógiai funkciók megjelenítője, az iskolai értékek feladatok közvetítője a patrónus. Intézményesülés hiányában, a szülők, a tanulók számára a patrónus „ maga az iskola”. A patrónusi szakfeladat sajátos szakmai követelményeket állít a tanárok elé, ezért szükséges az AKG-ra felkészülni próbaidővel, továbbképzéssel.
Feladatai
1.      Részt vesz a tanulók felvételijében, a felvételi előkésztésében, lebonyolításában. Az egyik szóbeli bizottság vezetőjeként döntéshozó felvételi ügyekben.
2.      Minél előbb (legfeljebb az első félév alatt), minél alaposabban ismerje meg a tanuló személyiségjegyeit, életét, szociális körülményeit, a család anyagi, kulturális viszonyait, a tanuló adottságait, érdeklődési körét, motivációs bázisát.
3.      Közös megbeszélések, egyéni tapasztalatok alapján a szülőkkel egyeztetve személyre szóló hosszú távú fejlesztési programot alakít ki, melyet – az új információk alapján – folyamatosan korrigál. Az egyéni fejlesztési program igazodik a tanuló életkori sajátosságaihoz, adottságaihoz, körülményeihez. Figyelembe veszi a kisiskolai szaktanárok véleményét, a gyerek változásait. Tartalmazza a tanuló hatékony tanulása, sikeres iskolai élete, s az élet egyéb területein való boldogulása érdekében elvégzendő feladatokat, a direkt és indirekt pedagógiai eljárásokat, teendőket.
4.      Kiemelt feladata, közvetlen – tevékenységekben és verbálisan megjeleníthető – és a közvetett érték- és normaközvetítés, az életkorhoz igazodó mentálhigiénés, önismereti és kommunikációs fejlesztés egyaránt.
5.      Kiemelt feladata továbbá a tanuló pályaválasztásának kialakítása, segítése, az ehhez szükséges képességek fejlesztésének tudatosítása, a reális énkép, a racionális jövőkép megfogalmazása.
6.      Személyes ráhatással, egyéni és közös beszélgetésekkel és programokkal, rendszeres kapcsolattartással – mind a szaktanárokkal, mind a szülőkkel –, folyamatos ellenőrzéssel, rendszeres írásbeli és szóbeli értékeléssel, direkt és indirekt pedagógiai eszközökkel törekszik a gyerekeket a számukra leginkább megfelelő úton tartani. Élet- és munkarendjüket, szabály és normatudatukat, tanulásukat segíteni, alakítani.
7.      Képviseli az iskolában a tanulókat. Képviseli érdekeiket, közvetíti – ha szükséges – problémáikat.
8.      Egy patrónustanárhoz tartozó 10–14 gyerek, egy „fészekaljat” alkot. Egy fészekalj nem feltétlenül közösség, mert minden tanulónak külön patrónusa a patronáló tanár. Az évek alatt kell, hogy legyenek közös programjaik, közös vállalásaik, feladataik, de a fészekalj nem tanulmányi, képzési egység, nem közös feladatra szerveződött.
9.      A tanuló minden iskolai döntésében részt vesz. Nélküle a tanulót érintő lényeges ügyekben nem lehet dönteni.
10.A patrónus heti rendszerességű „csibefoglalkozáson” találkozik közösen patronáltjaival. A csibefoglalkozások tematikáját, módszertani ajánlásait a kisiskola patrónusai közösen fogalmazzák meg a hét évre szóló közös program, éves munkatervének keretei között. A patrónus a fészekalj beszélgetéseken tájékoztatja a tanulókat az iskolai élet információiról és a következő időszak feladatairól is.
11.A patrónus hetente legalább egyszer alkalmat biztosít a gyerekek számára beszélgetésre, négyszemközt is és az egész fészekaljjal közösen is, függően a beszélgetés témájától.
12.Az iskolai házirend hiányában a kisiskolák patrónusai közösen alakítják ki az egyes életkorokra, gyerekekre vonatkozó eljárási szabályokat, normákat. Az egyeztetett feladatokat a kisiskola valamennyi patrónusának el kell látnia.
13.Egyéni fejlesztési program keretében kialakítja az egyéni foglalkozás módját, s ezt a tanulóval – életkorához igazodó formában – megbeszéli. A patrónus az adott keretek között a szabály- és normatudat kialakulása és érvényesítése érdekében – függően a tanuló életkorától, adottságaitól, motivációjától, körülményeitől – egyéni eljárásokkal, személyes eszközöket alakít ki, és azt a tanulóval megállapodás, napi együttműködés keretei között betartatja és a hétköznapok során ellenőrzi.
14.A patrónus jogosult és kötelezett a tanuló minden iskolai ügyében eljárni (pl. jutalmazni, fegyelmezni stb.). Rendkívüli esetekben (pl. kiemelkedő eredmények, jutalmazás, büntetés, a megállapodásoktól a tanuló érdekében való eltérés stb.) köteles a kisiskola vezetőjével, szükség esetén a többi patrónussal, szaktanárokkal, szülőkkel, általánosan az adott ügyben érdekeltekkel egyeztetni.
15.A patrónus tartja a kapcsolatot a szülőkkel. Tájékoztatja őket a tanuló iskolai munkájáról, pedagógiai, képzési ügyekről éppúgy, mint anyagi kérdésekről, vagy más programokról. A rendszeresen tájékoztatás kötelezettsége azt jelenti, hogy a szülőket a tanuló iskolai életéről, tanulmányi eredményeiről, legalább havi rendszerességgel értesíti, s félévente legalább kétszer személyes megbeszélést is folytat, s minden lényeges kérdésben egyeztet velük.
16.A patrónus a tanuló családjának anyagi viszonyainak ismeretében segíti az alapítvány és a család hosszú távú szerződésének megkötését, ösztöndíjkérelme estén véleményezi azt.
17.A kisiskola patrónusai közösen végzik a munkájukat. A kisiskolai konferencián, egyeztetik a kisiskola feladatait, megbeszélik a következő időszak munkáját, közösen értékelik az előző időszakot, legalább havi rendszerességgel megbeszélik az egyes tanulókkal kapcsolatos teendőket.
18.A patrónus tartja a kapcsolatot a szaktanárokkal, segíti őket, hogy a gyerekek adottságaiknak leginkább megfelelő terhelést kapják, tájékozódik a tanulók tantárgyi előmeneteléről, órai munkájáról.
19.A patrónus részt vesz a kéthetente tartandó kisiskolai konferencián, együttműködik annak előkészítésében, programjának megvalósulásában.
20.A patrónus aktívan részt vesz a kéthetente tartandó összpatrónusi megbeszéléséken, az év végi összegző nevelőtestületi záráson.
21.A patrónus legalább évente írásban részletesen értékeli a tanulók fejlődését, személyiségének változásait, munkáját, s javaslatot tesz a feladatokra a további időszakra. Ezt az értékelést a tanulóval egyezteti, s megismerteti a szülőkkel, más szaktanárokkal. Az értékelésből származó feladatokat rövidebb-hosszabb távra megtervezi, s az érintettekkel egyezteti.
22.A patrónus rendszeresen tájékozódik a tanuló iskolai életéről, tanulmányi eredményeiről, órai, otthoni munkájáról, dolgozat és beszámoló eredményeiről, iskolán kívüli elfoglaltságairól. A tanuló éves munka- és órarendjét, a patrónussal közösen, vele egyetértésben állíthatja csak össze. A 12.–13. évfolyamon a tanuló órarendjét, választott programjait, a szülők, a patrónus és a tanuló közösen állítja össze. A végső döntés – egyeztetés után – a tanulóé.
23.A patrónusnak tudnia kell, hogy iskolaidőben hol tartózkodik a tanuló, ellenőrzi a hiányzásait, nyilvántartja azokat. Információ hiányában azonnal tájékoztatja a szülőket, ill. tájékoztatást kér tőlük. 
24.A patrónus részt vesz a tanuló iskolai döntéseiben, ellenőrzi azok teljesülését, nyilvántartja előrehaladását programjait, tanácsaival segíti döntéseit.
25.A patrónus döntései a tanulóra vonatkozóan kötelező jellegűek. (De velük kapcsolatban a tanuló fellebbezhet a kisiskolai nevelőközösséghez, a pedagógiai vezetőhöz, valamint az Iskolabírósághoz.)
26.A patrónus a gyerekek egyetértésével és együttműködésével csibeprogramokat szervez. A gyerekek életkorának, szükségleteinek megfelelő kulturális, közösségi rendezvényeket készít elő, bonyolít le. Amennyiben a programot a tanulók szervezik az előkészítést, feltételeket ellenőrzi ill. részt vesz a csibeprogramokon.
27.A patrónus feladata a digitális naplóban rögzíteni a csibefoglalkozások tematikáját, illetve nyomon követni a tanulók szakórai részvételét – igazolni hiányzásait, ellenőrizni tanulmányi eredményeit, az azokból fakadó feladatokat a tanulóval, szülővel egyeztetni.
28.A törzslap vezetése, a bizonyítvány kiállítása a patrónus feladata.
29.A patrónusi munka része az egyéni és csibefoglalkozásokon túlmenően a kisiskolai programok szervezése, lebonyolítása – a többi patrónussal közösen –, az azokon való részvétel, ill. a tanulói részvétel biztosítása. A patrónusok feladata továbbá az össziskolai programok, hagyományok az adott évfolyamon a kisiskolára háruló részének előkészítése, lebonyolítása és az azokon való részvétel.
30.A patrónus a kisiskola többi patrónusával közösen előkészíti, megszervezi, lebonyolítja a témaheteket, értékeli az ott folyó tanulói, közös munkát.
31.A tanulóra vonatkozó minden hivatalos intézményi, szakmai, pedagógiai, döntésben részt vesz, a velük kapcsolatos pedagógiai, szakmai, adminisztrációs feladatokat is ellátja. Így pl. kiemelten a továbbtanulás, pályaválasztás, érettségi, nyelvvizsga, Más külső tanfolyamok, vizsgák, OKTV, helyi tanulmányi versenyek, külföldi utak, programok.
32.A patrónusnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló hivatalos nyilvántartásával, tanulói jogviszonyával kapcsolatos feladatokat (gazdasági ügyek, adminisztráció, digitális napló, diákigazolvány, biztosítás stb.).
0 Tovább

Alternativity

blogavatar

Az iskolákról, az iskolámról, a meg nem beszélt problémákról. Írja: egy AKG-s diák.

Utolsó kommentek