Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

„Harmadik szülő” az iskolában – a patrónusokról

A patrónusi rendszer önmagában zseniális. Tényleg. Minden gyerek kap egy tanárt, aki a hét év során mecénása és különleges felnőtt-ismerőse, amolyan iskolai szülője lesz. Fantasztikus ötlet, olyannyira, hogy már csak elrontani lehet.


"Itt minden gyereknek van egy patrónusa, egy olyan felnőtt, aki végigkíséri az életét, és a tanárok munkájának fele ebből áll..." - Horn György

Komolyan mondom, baromi jó gondolat. Sajnos érdemes párhuzamba állítani a fenti idézetet egyik osztálytársam megjegyzésével: Az a tanár, akit tizenegyedikben hetente másfél órát látsz.”

Jómagam, mint már több helyen leírtam, száz százalékosan csalódtam az intézményben, nem adott semmiféle pluszt, csupán egy olyan közösséget, ami az én esetemben egyáltalán nem (volt) képes közösségként funkcionálni, valamint egy „félidőnél” távozó patrónust, akivel bensőséges, tiszteletteljes kapcsolatot több okból sem tudtam kialakítani. Ez, mint olyan, nyilvánvalóan szerepet fog játszani a most következő eszmefuttatásban.

Ismeretlen fogalmakra bukkantál? Ajánlom a praktikus AKG-s fogalomtárat!

Az AKG pedagógiai programja igen részletesen foglalkozik a patrónusokkal, konkrétan teljesíthetetlen elvárásokat támasztva. Épp ezért olyan baromi szórakoztató olvasmány. A dokumentum letölthető innen, az idevágó részlet itt érhető el. Két részlettel azért szolgálnék.

„Közös megbeszélések, egyéni tapasztalatok alapján […] hosszú távú fejlesztési programot alakít ki, melyet – az új információk alapján – folyamatosan korrigál. […] Figyelembe veszi a kisiskolai szaktanárok véleményét, a gyerek változásait. Tartalmazza a tanuló hatékony tanulása, sikeres iskolai élete, s az élet egyéb területein való boldogulása érdekében elvégzendő feladatokat, a direkt és indirekt pedagógiai eljárásokat, teendőket […] feladata […] [az] érték- és normaközvetítés, az életkorhoz igazodó mentálhigiénés, önismereti és kommunikációs fejlesztés egyaránt […]a tanuló pályaválasztásának kialakítása, segítése, az ehhez szükséges képességek fejlesztésének tudatosítása, a reális énkép, a racionális jövőkép megfogalmazása […] törekszik a gyerekeket a számukra leginkább megfelelő úton tartani. Élet- és munkarendjüket, szabály és normatudatukat, tanulásukat segíteni, alakítani.”

Nem véletlen használtam ám a „harmadik szülő” kifejezést! Mondjuk a legtöbb szülőnek nincs 12-14 gyereke. És a legtöbb szülőt nem hetedikesként választják a gyerekek, öt nap után.

„A patrónus tartja a kapcsolatot a szaktanárokkal, segíti őket, hogy a gyerekek adottságaiknak leginkább megfelelő terhelést kapják, tájékozódik a tanulók tantárgyi előmeneteléről, órai munkájáról.”

Hát ez a másik kedvencem. Kalapom leemelem annak a szaktanárnak, aki ~12 csibéjének, hm, ~7-10 tárgyából a ~10-15 tanárával erről állandóan tud beszélni és tud hatni rájuk, hogy egyénre szabják a haladást, ráadásul mindezt úgy, hogy elméletben szaktanári minőségükben az összes általuk tanított diák kapcsán meg kell hallgatniuk és figyelembe kell venniük ugyanezt.
Kérném az általuk fogyasztott kávé- és energiaitalmárka nevét, valamint az időlassító gépük márkáját.

Mivel a patrónus egyben szaktanár is, a nap nagy részén más évfolyamokon tart órát, tehát nem tud mindig jelen lenni csibéjének mindennapjaiban. Nem is arra gondolok, hogy nem teljesítik a pedagógiai programban megfogalmazott sztahanovista elvárásokat, csupán szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a különlegesen szoros kapcsolat kialakulása azért nem is olyan egyszerű ilyen körülmények között…

Szerintem a patrónusi pozíció jelen állás szerint nem több, mint egy hellyel-közzel behatárolt osztályfőnökiség – véleményem szerint ugyanis az a fajta bensőséges(ebb) kapcsolat egy tanár és diák közt úgy is kialakulhat, ha nem patrónus-csibe kapcsolatban vannak, ez a kapcsolat pedig önmagában nem fogja ezt elősegíteni.

Mindez persze nem lenne probléma, ha megfelelő időmennyiség után választhatnám meg patrónusom, a körülöttem lévő tanárok nagy választékából, jó esetben így lehetőségem van annak a patronáltja lenni, akivel jó kapcsolatban vagyok és akit tisztelek.

A jelenlegi rendszer iskolánkban alapvetően más. A hatodikos-hetedikes gyerek nagy izgalommal lemegy a tizedikesek által szervezett táborba, s az öt nap végén választ a hat, a tábor elején teljesen idegen emberből egyet patrónusának. Mást nem lehet.

Érezzük a problémákat?

A patrónusjelöltekről cirka fél órás, csoportos beszélgetések, valamint egy-egy csoportfoglalkozás alapján kell eldönteni, akarnánk-e/tudnánk-e különleges személyként számítani rá hét évig. Ennél sokkal behatóbban kellene megismernie egymást diáknak és tanárnak ehhez – tegyük hozzá, hogy szerintem egy tizenkét-tizennégy éves gyere nem képes arra, hogy jól el tudja dönteni, kihez akarja „kötni” AKG-s éveit. Szerintem egyébként az is fontos lehet, ki akar még ahhoz a tanárhoz tartozni, hiszen lehet bármilyen jó a patrónus, ha nem szeretem csibeközösségem tagjait.

Persze még ebbe a felületesen meghozott döntésbe is bele kell nyúlni. Mivel nagyjából egyforma létszámú csibékre van szükség, biztosan lesz, aki nem ahhoz a patrónushoz kerül, akihez a leginkább szeretne. Ennek megoldásául az ember sorszámokat ír a jelöltek neve mellé, kik aznap délután/este végigveszik a listákat. Bár igyekeznek mindenkit a lehető legmagasabb „sorszámú” választottjához juttatni, ez néha nem sikerül.
Ez persze nem katasztrófa, a döntés úgyis megalapozatlan! Szinte senkit sem ismerek, aki akár csak egy évvel később is ugyanazt a sorrendet állította volna fel. Pláne most.

Emlékszem, hányszor elmondták nekünk akkor és ott, hogy ez a döntés nagyon fontos, hét évre szól és (szinte) megmásíthatatlan. Csak szólok: az iskolába évekkel később érkező diákok nem választanak patrónust, létszám alapján kerül egy csibébe. Néha a patrónus távozik az iskolából (a miénk), néha hosszas tárgyalás után a gyerek a csibéből (tőlünk). Mi pedig beleszólás nélkül új patrónust kaptunk. Nem személyét kritizálom ezzel, elégedett vagyok azzal, ahogy ezt a nehéz helyzetet kezeli, de egyáltalán nem vagyok megelégedve azzal, hogy konkrétan kiszabták, ki lesz a patrónusunk. Ezek után még kevésbé érzem azt, hogy a funkciónak bármi súlya lenne.

Az is megérhet egy vitát, hogy van-e ennek az egésznek értelme. Véleményem szerint csak úgy, ha a patrónus nem szaktanár is egyben, így ugyanis reménytelen, hogy olyan szinten tudjon foglalkozni csibéjével, ahogy azt „elvárják”, vagy ahogy kellene ahhoz, hogy a patrónus több legyen, mint egy ofő – mert jelen állás szerint nem több, mint egy ofő vagy egy olyan tanár, akivel közeli kapcsolatba kerültél. Tisztelet a kivételnek.

Holnap patrónusi értékelés!

 

Ha tetszett a bejegyzés, lájkoljd az Alternativity-t Facebookon! Az új posztok mellett szubjektív válogatás aktuális oktatásügyi írásokból, valamint rövidhírek is olvashatóak!

Amennyiben vendégírással szeretnél jelentkezni vagy kérdésed van, a toonormal(kukac)citromail.hu címen érhetsz el.

0 Tovább

Írd alá, hogy nem fogsz inni!

Nyomj a tizenhat éves elé egy pontozott vonalat, ahol vállalja, hogy nem fog inni a táborban. Garantálom: szarni fog rá.


Sok abszurd dolog történik az AKG-ban, de ez a húzás már tényleg nevetséges volt. Előrebocsátom, nem is működött. A tanárok is szartak rá. A szokásos, kvázi-hipokrita hozzáállás. Tudniillik, a tizedik év eleji tábor egy elképesztően nevetséges fiaskót hozott a tanároknak, ugyanis miután kijelentették, hogy nincs utolsó esti program, mivel elkaptak pár embert vízipipával, hosszú órákra eltűntek lelkizni a tettesekkel. Addig a fél évfolyam a Balaton partján vodkázott, a másik fele a csajoknál beszélgetett. Ja, voltak páran, akik üvöltöztek egymással a folyosón. A dolog onnan lett érdekes, amikor az elméletileg takarodó után egy órával (a tanárok még mindig sehol) beállítanak a vodkázók. Ebből mi csak annyit vettünk észre, hogy a folyosó közepén fekszik kiterülve egy lány, aki félrebeszélt a részegségtől (nem viccelek, a Harry Potter-könyvekről próbált némi zavaros fejtegetésbe kezdeni). Két órával a takarodó után a patrónusok befejezték az agymosást és jöttek leellenőrizni a helyet. Felteszem, azt hitték, már mindenki alszik. Komolyan tévedtek, hozzánk pont akkor állítottak be, amikor egy telefon kamerájával röhögve vettem fel két remekül szórakozó osztálytársam. Egy nappal korábban megengedtem magamnak azt a mondatot, hogy ’máris megyek, de előtte befejezem ezt a történetet, mert különben úgy hangzana, mintha utasítást teljesítenék’ – ma inkább kussoltam, bár ilyenkor is csupán hipokritaként tudom értékelni azokat a tanárokat, akik rám hegyezik ki a problémáikat.

Kissé hosszúra nyúlt a bevezető. Lényeg a lényeg, az év végi témahét némileg veszélyben volt ilyen mentalitás és tehetetlenség mellett. Mit találtak ki a patrónusok?

„[A táborok során használt "tiltott szerek" olyan szinten burjánoztak el, hogy a helyzet lassan tarthatatlanná és vállalhatatlanná válik. Mindennek ellenére most elutazunk, mert vannak sokan, akik nem érdemelnék meg, hogy ne tegyük.] A gyerekeknek egyénileg kell eldönteniük, hogy tudják-e vállalni a szabályok betartását. Mindenkinek alá kell írni a vállalását vagy nem vállalását annak, hogy el tud-e tölteni 5 napot és négy éjszakát anélkül, hogy alkoholt, cigarettát vagy egyéb tudatmódosító szert hoz magával illetve él vele. (Ide tartozik a vizipipa (sic!) is.) Aki ezt nem tudja vállalni, az itthon marad és 5 napos egyéni feladatot kap.

[…]
Szeretnénk, ha támogatnátok ebben bennünket!”

Ezt egyes kultúrákban marhaságnak nevezik, egyes szülőktől röhögés fogadta. Volt olyan, akinek reakciója szerint „nagyszerű, mert így a gyerekeknek szavukat kell adniuk és megérzik ígéreteinek súlyát”. Az illető vagy kolostorban nevelkedett, vagy nem volt kamasz, vagy kicseszett magányosan élte le tinédzseréveit.

Egyezzünk meg abban, hogy ez nevetséges. Egyrészt azért, mert már millió példa mutatta, hogy semminek sincs semmilyen következménye. Másrészt, mert a hozzám hasonló „anyátokfogsporttémahétremenninehogymárötnapigipariszintenégessetek” vagy „mirejóatémahéthagyjatok”-típusú hozzállással bíró osztálytársak kellőképp nagy arccal megtehetik, hogy széttárják a karjuk és kijelentik, hogy „sajnos nem vállalom, nem megyek témahétre”. Én is majdnem megcsináltam, de végül más okból nem mentem.

Egyébként ha valaki ezek után azt hiszi, hogy a gyerekek meghunyászkodtak, akkor az illető nagyon téved. A következő beszámolót egy beszélgetésből ollóztam össze, ezúton kösz a forrásnak.

Nem volt botrány, mindenki rájött arra, hogy ha uccsó éjszaka basznak/szívnak be, akkor már úgyis mindegy - mellesleg le se buktak, pedig olyan éjféltájban elég hangosan randalíroztak egyesek (am asszem a beszívás vízipipa volt, de mondom, nem lett belőle semmi, rá se jöttek - ha meg igen, akkor nem nagyon érdekelte őket). A cigi ment végig, patrónusok már le se szarták... mesélték, hogy a kiránduláson volt egy szabad óra, és mindenki "el akart menni sétálni"... erre a patrónusok, akik ott voltak csak annyit mondtak, hogy tudják, mit csinálnak igazából, de mindegy, menjenek... valószínűleg már kurvára nem érdekli őket az egész, csak ne kelljen már nyomozni. A tábor úgyis elég nagy volt, ha csak nincs mindenhol térfigyelő kamera, úgyse tudtak volna mindenkit szemmel tartani - azaz a szokásos: megy a duma de könnyebb félrenézni. Mennyire nem meglepő. Elég visszás stratégiának tűnik, hogy aláíratnak velünk valami szart - amiben persze mindenki úgy hazudik, ahogy akar (és ezt az évfolyam háromnegyede meg is tette) - aztán meg bele se szarnak. I. szerint ez a "nagy bizalom"... a nagy túrót! Többen jelezték a patrónusoknak, hogy vagy teljesen leszarják, vagy bekeményítenek, de nem igazán esett le nekik - vagy nem akart nekik leesni. Persze mindenkinek kényelmesebb ez... az undorító az, hogy a szülőknek is. Hol elitsuli ez már? És ha ennyire leszarják, akkor minek íratták alá azt a papírt?! Azt hiszik, hogy majd valaki attól rosszul érzi magát, hogy megszegte? Azt, hogy hirtelen - kb. 4 év után - feltámad benne a lelkiismeret? Nevetséges.

Ismétlem, a fenti bekezdés nagyrészt nem az én szavaimból áll. Beleszőttem pár hozzászólásom, de ez összességében fedi az évfolyam „értelmesebbjének” álláspontját erről a nevetséges ötletről.

A liberális oktatás – a jutalmazás és büntetés hiánya – zsákutcába került.

0 Tovább

Pedagógiai program - Patrónus

Az alábbiak az AKG pedagógiai programjából származnak, mely itt tölthető le teljes egészében. Ebben a posztban veszem végig az általam érdekesebbnek talált elemeket.

 
7.4.3.Patrónusi feladatok

Az AKG a patrónusi feladatkör meghatározásával a középiskolákban nem megszokott munkakört hozott létre, munkája alapvetően eltér az osztályfőnöki teendőktől. A patrónus az egyes tanuló felnőtt szakértő segítője, nevelője öt illetve hét éven át. A patrónus munkáját a kisiskolai pedagógusközösség tagjaként, a többi patrónussal, más szaktanárokkal összehangolva közösen, velük egyeztetve végzi. A pedagógiai funkciók megjelenítője, az iskolai értékek feladatok közvetítője a patrónus. Intézményesülés hiányában, a szülők, a tanulók számára a patrónus „ maga az iskola”. A patrónusi szakfeladat sajátos szakmai követelményeket állít a tanárok elé, ezért szükséges az AKG-ra felkészülni próbaidővel, továbbképzéssel.
Feladatai
1.      Részt vesz a tanulók felvételijében, a felvételi előkésztésében, lebonyolításában. Az egyik szóbeli bizottság vezetőjeként döntéshozó felvételi ügyekben.
2.      Minél előbb (legfeljebb az első félév alatt), minél alaposabban ismerje meg a tanuló személyiségjegyeit, életét, szociális körülményeit, a család anyagi, kulturális viszonyait, a tanuló adottságait, érdeklődési körét, motivációs bázisát.
3.      Közös megbeszélések, egyéni tapasztalatok alapján a szülőkkel egyeztetve személyre szóló hosszú távú fejlesztési programot alakít ki, melyet – az új információk alapján – folyamatosan korrigál. Az egyéni fejlesztési program igazodik a tanuló életkori sajátosságaihoz, adottságaihoz, körülményeihez. Figyelembe veszi a kisiskolai szaktanárok véleményét, a gyerek változásait. Tartalmazza a tanuló hatékony tanulása, sikeres iskolai élete, s az élet egyéb területein való boldogulása érdekében elvégzendő feladatokat, a direkt és indirekt pedagógiai eljárásokat, teendőket.
4.      Kiemelt feladata, közvetlen – tevékenységekben és verbálisan megjeleníthető – és a közvetett érték- és normaközvetítés, az életkorhoz igazodó mentálhigiénés, önismereti és kommunikációs fejlesztés egyaránt.
5.      Kiemelt feladata továbbá a tanuló pályaválasztásának kialakítása, segítése, az ehhez szükséges képességek fejlesztésének tudatosítása, a reális énkép, a racionális jövőkép megfogalmazása.
6.      Személyes ráhatással, egyéni és közös beszélgetésekkel és programokkal, rendszeres kapcsolattartással – mind a szaktanárokkal, mind a szülőkkel –, folyamatos ellenőrzéssel, rendszeres írásbeli és szóbeli értékeléssel, direkt és indirekt pedagógiai eszközökkel törekszik a gyerekeket a számukra leginkább megfelelő úton tartani. Élet- és munkarendjüket, szabály és normatudatukat, tanulásukat segíteni, alakítani.
7.      Képviseli az iskolában a tanulókat. Képviseli érdekeiket, közvetíti – ha szükséges – problémáikat.
8.      Egy patrónustanárhoz tartozó 10–14 gyerek, egy „fészekaljat” alkot. Egy fészekalj nem feltétlenül közösség, mert minden tanulónak külön patrónusa a patronáló tanár. Az évek alatt kell, hogy legyenek közös programjaik, közös vállalásaik, feladataik, de a fészekalj nem tanulmányi, képzési egység, nem közös feladatra szerveződött.
9.      A tanuló minden iskolai döntésében részt vesz. Nélküle a tanulót érintő lényeges ügyekben nem lehet dönteni.
10.A patrónus heti rendszerességű „csibefoglalkozáson” találkozik közösen patronáltjaival. A csibefoglalkozások tematikáját, módszertani ajánlásait a kisiskola patrónusai közösen fogalmazzák meg a hét évre szóló közös program, éves munkatervének keretei között. A patrónus a fészekalj beszélgetéseken tájékoztatja a tanulókat az iskolai élet információiról és a következő időszak feladatairól is.
11.A patrónus hetente legalább egyszer alkalmat biztosít a gyerekek számára beszélgetésre, négyszemközt is és az egész fészekaljjal közösen is, függően a beszélgetés témájától.
12.Az iskolai házirend hiányában a kisiskolák patrónusai közösen alakítják ki az egyes életkorokra, gyerekekre vonatkozó eljárási szabályokat, normákat. Az egyeztetett feladatokat a kisiskola valamennyi patrónusának el kell látnia.
13.Egyéni fejlesztési program keretében kialakítja az egyéni foglalkozás módját, s ezt a tanulóval – életkorához igazodó formában – megbeszéli. A patrónus az adott keretek között a szabály- és normatudat kialakulása és érvényesítése érdekében – függően a tanuló életkorától, adottságaitól, motivációjától, körülményeitől – egyéni eljárásokkal, személyes eszközöket alakít ki, és azt a tanulóval megállapodás, napi együttműködés keretei között betartatja és a hétköznapok során ellenőrzi.
14.A patrónus jogosult és kötelezett a tanuló minden iskolai ügyében eljárni (pl. jutalmazni, fegyelmezni stb.). Rendkívüli esetekben (pl. kiemelkedő eredmények, jutalmazás, büntetés, a megállapodásoktól a tanuló érdekében való eltérés stb.) köteles a kisiskola vezetőjével, szükség esetén a többi patrónussal, szaktanárokkal, szülőkkel, általánosan az adott ügyben érdekeltekkel egyeztetni.
15.A patrónus tartja a kapcsolatot a szülőkkel. Tájékoztatja őket a tanuló iskolai munkájáról, pedagógiai, képzési ügyekről éppúgy, mint anyagi kérdésekről, vagy más programokról. A rendszeresen tájékoztatás kötelezettsége azt jelenti, hogy a szülőket a tanuló iskolai életéről, tanulmányi eredményeiről, legalább havi rendszerességgel értesíti, s félévente legalább kétszer személyes megbeszélést is folytat, s minden lényeges kérdésben egyeztet velük.
16.A patrónus a tanuló családjának anyagi viszonyainak ismeretében segíti az alapítvány és a család hosszú távú szerződésének megkötését, ösztöndíjkérelme estén véleményezi azt.
17.A kisiskola patrónusai közösen végzik a munkájukat. A kisiskolai konferencián, egyeztetik a kisiskola feladatait, megbeszélik a következő időszak munkáját, közösen értékelik az előző időszakot, legalább havi rendszerességgel megbeszélik az egyes tanulókkal kapcsolatos teendőket.
18.A patrónus tartja a kapcsolatot a szaktanárokkal, segíti őket, hogy a gyerekek adottságaiknak leginkább megfelelő terhelést kapják, tájékozódik a tanulók tantárgyi előmeneteléről, órai munkájáról.
19.A patrónus részt vesz a kéthetente tartandó kisiskolai konferencián, együttműködik annak előkészítésében, programjának megvalósulásában.
20.A patrónus aktívan részt vesz a kéthetente tartandó összpatrónusi megbeszéléséken, az év végi összegző nevelőtestületi záráson.
21.A patrónus legalább évente írásban részletesen értékeli a tanulók fejlődését, személyiségének változásait, munkáját, s javaslatot tesz a feladatokra a további időszakra. Ezt az értékelést a tanulóval egyezteti, s megismerteti a szülőkkel, más szaktanárokkal. Az értékelésből származó feladatokat rövidebb-hosszabb távra megtervezi, s az érintettekkel egyezteti.
22.A patrónus rendszeresen tájékozódik a tanuló iskolai életéről, tanulmányi eredményeiről, órai, otthoni munkájáról, dolgozat és beszámoló eredményeiről, iskolán kívüli elfoglaltságairól. A tanuló éves munka- és órarendjét, a patrónussal közösen, vele egyetértésben állíthatja csak össze. A 12.–13. évfolyamon a tanuló órarendjét, választott programjait, a szülők, a patrónus és a tanuló közösen állítja össze. A végső döntés – egyeztetés után – a tanulóé.
23.A patrónusnak tudnia kell, hogy iskolaidőben hol tartózkodik a tanuló, ellenőrzi a hiányzásait, nyilvántartja azokat. Információ hiányában azonnal tájékoztatja a szülőket, ill. tájékoztatást kér tőlük. 
24.A patrónus részt vesz a tanuló iskolai döntéseiben, ellenőrzi azok teljesülését, nyilvántartja előrehaladását programjait, tanácsaival segíti döntéseit.
25.A patrónus döntései a tanulóra vonatkozóan kötelező jellegűek. (De velük kapcsolatban a tanuló fellebbezhet a kisiskolai nevelőközösséghez, a pedagógiai vezetőhöz, valamint az Iskolabírósághoz.)
26.A patrónus a gyerekek egyetértésével és együttműködésével csibeprogramokat szervez. A gyerekek életkorának, szükségleteinek megfelelő kulturális, közösségi rendezvényeket készít elő, bonyolít le. Amennyiben a programot a tanulók szervezik az előkészítést, feltételeket ellenőrzi ill. részt vesz a csibeprogramokon.
27.A patrónus feladata a digitális naplóban rögzíteni a csibefoglalkozások tematikáját, illetve nyomon követni a tanulók szakórai részvételét – igazolni hiányzásait, ellenőrizni tanulmányi eredményeit, az azokból fakadó feladatokat a tanulóval, szülővel egyeztetni.
28.A törzslap vezetése, a bizonyítvány kiállítása a patrónus feladata.
29.A patrónusi munka része az egyéni és csibefoglalkozásokon túlmenően a kisiskolai programok szervezése, lebonyolítása – a többi patrónussal közösen –, az azokon való részvétel, ill. a tanulói részvétel biztosítása. A patrónusok feladata továbbá az össziskolai programok, hagyományok az adott évfolyamon a kisiskolára háruló részének előkészítése, lebonyolítása és az azokon való részvétel.
30.A patrónus a kisiskola többi patrónusával közösen előkészíti, megszervezi, lebonyolítja a témaheteket, értékeli az ott folyó tanulói, közös munkát.
31.A tanulóra vonatkozó minden hivatalos intézményi, szakmai, pedagógiai, döntésben részt vesz, a velük kapcsolatos pedagógiai, szakmai, adminisztrációs feladatokat is ellátja. Így pl. kiemelten a továbbtanulás, pályaválasztás, érettségi, nyelvvizsga, Más külső tanfolyamok, vizsgák, OKTV, helyi tanulmányi versenyek, külföldi utak, programok.
32.A patrónusnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló hivatalos nyilvántartásával, tanulói jogviszonyával kapcsolatos feladatokat (gazdasági ügyek, adminisztráció, digitális napló, diákigazolvány, biztosítás stb.).
0 Tovább

Alternativity

blogavatar

Az iskolákról, az iskolámról, a meg nem beszélt problémákról. Írja: egy AKG-s diák.

Utolsó kommentek